2009. 09. 28. hétfő
Hétfő reggel a szokásos munkanap volt. Ahogy végeztem,igyekeztem a mamához,merthogy így terveztük,hogy kimegyünk a temetőhöz nagypapám sírjához,aki múlthét csütörtökön vagyis szeptember 24-én lett volna 91 éves: Kicsit rendbe tettük a sírt,majd visszamentünk a mamához. Ott jól bekajáltam,majd elindultam a Morrison's-ba. Csilla már hívott,hogy hol vagyok,akkor mondtam,hogy mindjárt indulok. Igen ám,de összefutottam egy Crystal rajongóval Andival,akivel kissé elbeszélgettük az időt. Sikerült odaérnem a végén, s aztán már csak a koncertkezdést vártuk,a zenekar éppen kezdett beállni,az idő elteltével több ismerőssel találkoztunk, pl. Kornél, Goti, Pityusz,Laci54, Ági stb. Utóbbit jól beállítottam magam mellé.
A koncert előtt elkezdtük kiabálni,hogy "Zanzi, Zanzi", s mikor megszólalt az Intro,mindenki őrölt módjára kezdett el sikoltozni. A Táncolunk című dallal indították a műsort,majd rendre a következő dalokat hallhattuk még tőlük; Nem tudom ki vagy, Rockabili , Las Vegas, Az igazi nevem, Nem fáj, Normális vagyok, Nem szeretsz, Lehetek..., Távol a boldogságtól Valami kell, Ugyanaz vagyok, Jönnek újak, nem vagyok tökéletes, Szerelemről szó volt, Szólj már, Ilyen az élet, Vágyom rád. Ráadásként az Új napra ébredsz és az Érintés című dalukat hallhattuk tőlük.
A múltkori koncertek kapcsán emlékeztem is kb. a sorrendre,volt hogy jó konferanszi lévén mondtam előre a dalokat,mire Rita megjegyezte,hogy van egy beépített emberük Berta,s hogy itt vagyok elöl,s hogy jobban lásson engem a közönség,ki is hívott a színpadra,s bemutatott engem a Morrison's közönségének (erről láthattok itt egy fotót)
Persze a Vágyom rád előtt is megjegyeztem,hogy nem ez az uccsó dal,biztos lesz ráadás.
Lett is,Gabszi egy gyönyörű szép gitáregyveleggel indította ezt el különböző dalokból,ami elég szívbe markoló volt.
Az Érintés előtt jelentette be Rita azon szomorú hírt-amit itt a blogomban Ti is olvashattatok-hogy Gabszi elhagyja a Zanzibart,s januártól másik zenekarban folytatja pályafutását. Nem sok híja volt,hogy majd elsírtam magam a dal előtt,de végül is sikerült egy jót tombolnom az Érintésre (s az összes többi dalra is,asszem holnap nem tudok majd járni,de a bal térdemet is kegyetlenül bevertem,egy párszor jól odavágtam a színpadhoz tombolás közben).
Ezt követően sajnos tényleg vége lett a koncertnek,meg is vártuk őket. Ritával találkoztunk először,beszéltünk is egy pár szót vele,s puszival köszöntünk el tőle. 
Gabszival is sikerült pár szót váltani,sajnálkoztam,hogy elhagyja a zenekart,de sok sikert kívántam a továbbiakban neki,aki ezt kedvesen megköszönte,valamint az is,hogy mi is ott voltunk mellette,s hogy jöttünk a koncertre stb.,majd puszit is kaptunk tőle.
Sidivel is beszéltünk egy pár szót,ő is nagyon aranyos és közvetlen volt,búcsúzáskor tőle is kaptunk puszit ,majd elindultunk hazafele.
Szegény Csillus teljesen el volt keseredve Gabszi miatt,szinte végig sírt a villamosmegállóig.
Bevallom töredelmesen,hogy bizony tényleg majdnem hogy elsírtam magam,mikor Rita bejelentette Gabszi távozását,s ahogy próbáltam Csillust vigasztalni,majdnem hogy én is vele bőgtem,rossz volt nézni ezt.
Hiszen ahogy írtam a múltkor is bozony tényleg utoljára láthattam/láthattuk ebben a felállásban a Zanzibart. 
