Mint már korábban is írtam itt Nektek,Öreg Diák tanár találkozó volt ma egykori szakközépiskolában.
Én le is mentem rá,mert kíváncsi voltam mi újság arrafelé.Kívűlről elkezdték folyamatosan újítani az épületet,ma már belülről is rendesen felújatottak mindent,ma már beléptető van a bejáratnál,a mi időnkben csak az ellenőrzőnket kellett ebmutatnunk az ügyeletesnek,mikor bejöttünk.A lépcsőt is azóta lekövezték,illetve leburkorkolták,akkor még ez a csúzsos műanyag linoleum volt.A portánál találkoztam jónéhány akkori tanárommal,akik rögtön meg is ismertek így 12 távlatából.Igazgató is megismert,de nem ugrott be neki a nevem.
Nos kedves olvasóim,félreértés ne essék,nem voltam egy rossz diák,bár általában azokat jegyzi meg a tantestület,aki sokszor tesz rossz fát a tűzre.Egy-két apróbb csínytevésem nekem is volt (szerintem annyi még bele is fér),de alapjában véve egy jó kislány voltam én ott.Tornateremben gyűltünk össze,volt egy kis előadás,majd két fiatal tanárnő (tőlem is fiatalabbak) körbevezettek minket "Öreg" Diákokat,hogy mi változott,s mi nem,pl. a tanternek ajtaját barnára festették,s vannak rajta ablakok (jobban be lehet látni,hogy kik fegyelmezetlenkednek),a mi időnkben fehérek voltak az ajtók,s nem voltak rajta üvegek.A falon is műanyag burkolat volt,s most meg parafa van.A tankonyhát is megnéztük,noha ott sose jártam diákéveimben (néha jó illatok jöttek fel onnét ),mert én a kereskedelmi részlegben jártam,a vendéglátósoknak volt ott szakmai gyakorlatuk.A fizikalabor se ott van,ahol régen volt,meg az iskolai büfé sem.Egy akkori osztálytársam is volt ott,s a két fiatal tanárnővel beszélgettünk is az akkori időkről,mikor mi jártunk oda.Ahogy beszéltük is,osztálytalálkozó azért se volt,mert nem igazán szokott össze az osztály,meg mire összeszoktunk,úgy váltunk el.Én is akkoriban három osztályban végeztem el a sulit,s három osztályfőnökkel.A mi évfolyamunkban vagy negyvenen buktak osztályismétlésre,emiatt a következő első osztályokban 40-50 létszámos osztályok voltak,ami tarthatatlan volt,így ezekből csippenteni kellett,ahhoz egy másodikos osztályt kellett szétosztatnis pont az én osztályom volt az,akit szétrobbantottak,így a második osztályt egy másik osztályban kellett folytatnom.Második évvégé integrálták a népet,hogy ki mehet szakközépbe,s ki szakmunkásba.Én szakközépbe folytathattam tanulmányaimat,ahol megint egy olyan osztályba kerültem,amit három osztályból raktak össze.Ahogy Marikával is beszéltük,azért szerettük mi egymást,de nem volt nagy összetartás az osztályban.Akkori tanárainkról is beszéltünk,mint megtudtam a történelem tanárnőnk meghalt,amin kissé ledöbbentem.Szegény már akkoriban beteg volt,mmikor mi jártunk oda,volt,hogy egy hónapig nem is volt.Kertanárnőnk van ott (igaz ő csak az utolsó kétévben tabónított minket),őt szerettük,mert nagyon rendes volt,az egyik biosztanár is ott van még,őt is bírtuk.Az egyik franciatanárnő is ott van még,igaz ő engem nem tanítot,de helyettesíteni volt már nálunk,s én jó tanárnak tartottam őt,jobbnak is tartottam az ő óráit,mint azé a tanárét ,aki 3 és félévig tanított,s másodikban osztályfőnököm is volt,ő vele nem találkoztam,korábban vele kapcsán írtam fel egy-két jó sztorit.Akkori osztályfőnököm,aki igaz az utolsó években volt osztályfőnök (harmadiktól ötödikig) is találkoztam,akivel örültünk egymással,beszélgettünk is,mutattam az MP4-ről egy pár képet,hogy mi lett belőlem.....
,keveredtem én már mindenhova
,első kérdése az volt,hogy férjhez mentem-e már,mire én,hogy nem,egy másik tanárnőnek is úgy beszélt rólam,hogy legkedvesebb tanítvány,s hogy mindig arra tanított minket osztályfőnöki órán,hogy soha ne menjünk férjhez.Én azért ezt rendesen tartottam.
Elsős osztályfőnökömmel is találkoztam,akkoriban egy fiatal srác volt,akkor kezdte el második tanévét,s mi voltunk az első osztály,de sajnos az előbb leírt okok miatt nem tudta továbbvinni az osztályunkat.Vele is beszélgettünk,mutattam egy-két képet,azt mondta,hogy a Crystalt szereti is.Vele meg egy másik lánnyal elmentünk megnézni a tablókat is,a mienk az még mindig a tanári folyosón van,ugyanott ,ahol 11 éve is volt. (úgy látszik,hogy mi ilyen protekciós osztály voltunk.
Aztán érzékeny búcsút vettünk,megígértük,hogy még talákozunk...
Hiába jó dolog a nosztalgiázás,gondolom ti is szívesen emlékeztek vissza iskolás éveitekre.