Szioka, Bertám! Bár éjfél után nem sokkal azzal búcsúztam el tőled, hogy negyek alcsizni. De nem bírtam elaluldni, így felnéztem a blogodba, s nagy-nagy örömmel olvastam soraid. S hogy Rita is, meg Tibiék is hónapok után is emlékeztek rád - ezzel kapcsolatban csak annyit tudok mondani, amit anno már többször is mondtam neked mind személyesen, mind pedig így virtuálisan is: egy művészember az emberek szeméből látja, hogy rajongó, illetve, hogy tetszik neki a produkció. Nem bírom megállni, hogy el ne meséljem itt széles nyílvánosság előtt, remélve, hogy minél többen olvassákmajd, veled együtt e kommentem: anno még 2002. májusában találkoztam gyermekkorom egyik nagy kedvenc énekesnőjével, Kovács Katival egy klubrendezvényen, s mondanom sem kell, első sorban ültem, a Művésznővel persze addig még sohasem beszélgettem, utána találkoztam vele először, s kezdtem beszélgetni vele - mármint a koncert után. De már a koncerten kiszúrta, hogy rajongója vagyok, mert az egyik dalban, aminek a refrénje egy nagyon nehéz, alig megjegyezhető, s még kevésbé énekelhető ominózus mondat, miszerint "Az ember, amit elkezdett, azt fejezze is be..." - a refréneknél szám elé tartotta a mikrofont, így nekem jutott e megtisztelő feladat, hogy belemondjam ezt a bizonyos mondatot. Mivel a Művésznő látta, hogy tudom a szöveget, szinte végig kontaktusban voltunk, na persze nem csak ő meg én, hanem ő, és szinte az egész közönség. Aztán a koncert után rendesen kitárgyaltuk, hogy - most figyelj, 2002. májusában - anno óvodás koromban, még a múlt század hetvenes éveinek végén kedvenc lemezem volt a "Ha legközelebb látlak" című dalával kezdődő nagylemeze (Csendszóró a címe, ha jól emlékszem...) - mondtam neki, mire ő: "Igen, az volt!" - szinte sugárzott belőle a ragyogás, hogy cirka huszonhárom év távlatából így emlékszem erre a lemezre... S akkor került szóba az, hogy ő a közönség soraiban ülő emberek arcát figyelve az emberek szeme csillogásából látja, hogy ha valakinek tetszik egy-egy dal. S bizony, így van ez az újabb generációknál is (most félreértés ne essék, nem szeretnék a Művésznővel szemben tiszteletlen lenni, még véletlen sem szeretném a korát emlegetni), vagyis a mai zenészeknél, előadóművészeknél is. Ritáéknál is, Tibiéknél is. De ld. a múlt vasárnap, az Europarknál Koós Művész urat, aki Kriszta barátnődet is hogy kiszúrta magának, vagy előtte a Művészetek Palotájában Kasuba L. Szilárdot, aki szintén kiszúrta magának, stb. A művészemberek megérzik, ki szereti őket, előttük nem színlelhetsz, mert az ilyet nem lehet színlelni. Így van ez, Bertám, ezt csak azért bátorkodtam itt most megemlíteni, hogy ne csodálkozz ezen - ez így természetes. Ha nem így lenne, akor ezek az emberek nem lennének művészek. Egy hétköznapi ember elmegy a másik mellett úgy, hogy le se... nagy ívben a nagy rohanásban. De ezek az emberek, bár szintén rohannak, fellépés fellépést követ, stúdiómunka, interjúk, felvételek, stb. De mégis - ha máskor nem, egy-egy koncerten - észreveszik a közönségben lévő rajongókat, akik igazán szeretik őket, s ezáltal különösen szívükbe zárják azokat, akik értik az ő művészetüket, akkhez érdemes szólni, akikhez eljut az üzenete egy-egy általuk énekelt dalnak, elmondott versnek, eljátszott darabnak, stb. Mert nem csak az énekesekre igaz ez, igaz ez színészekre, zenészekre, stb. Na most egy kicsit hosszúra nyúlt ez a kis komment, de mostmár érted, miért nem kell csodálkozni Ritáék meg Tibiék veled szembeni megnyílvánulásán... Hát ennyi a dolog kulcsa, a titok nyitja, Bertám. További jó blogolást, kellemes időtöltést, én pedig ajánlom mindenkinek e blogot, HAJRÁ! Puszikállak, baráti üdvözlettel, Viktor

Szia Viktor! Kösy eme tanulságos hozzászólásodat. Most hogy említetted többek közt Kovács Katit Koós Jánost illetve Kasuba L. Szilárdot is,tervezem,hogy blogomban időnként más művészekkel is fogok foglalkozni,nemcsak a Zanzibarral és a Crystallal,ahogy esik majd úgy fog puffanni. Szeretettel üdvözöllek itt a blogomban.

Szia Viktor! Kösy eme tanulságos hozzászólásodat. Most hogy említetted többek közt Kovács Katit Koós Jánost illetve Kasuba L. Szilárdot is,tervezem,hogy blogomban időnként más művészekkel is fogok foglalkozni,nemcsak a Zanzibarral és a Crystallal,ahogy esik majd úgy fog puffanni. Szeretettel üdvözöllek itt a blogomban.