Szerencsére most megvan nekem mindhárom nap az ünnepekre.
Nem tudom ki nézte este a Híradót,de szörnyű amik a városban történtek az este folyamán.Édesanyámmal beszéltük,is,hogy az ember mostanság nem várja a nemzeti ünnepeket,ahenm egyenesen fél tőlük.Nem tudom megérteni,hogy miért jó ezeknek a vandáloknak,hogy szétverik a várost.
Épen egy nagyon aranyos filmet néztem a tv-ben a Miről álmodik a lány.Arról szól,egy tizenhét éves lány (Daphne) szeretné megismerni édesapját,akit sosem látott,ezért Londonba repült.Édesanyja szererembe esetthenryvel,de a férfi arisztokrata családja miatt el kellett válniuk.Daphne el is jut Londonba,s találkozik édesapjával,aki politikai hátterét építi,s azóta új családra is lelt.A fiatal lány megismerkedik Ian-nel egy zenészfiúval,aki a lányt valódi vagány énje miatt kedveli meg.Henry végül lemond politikai karrierjéről,mert lányát fontosnak tartja,s new Yorkba repül,ahol a lány nemcsak apját láthatja viszont (s táncolhat az esküvőkön hagyományos,mennyasszony örömapa táncon),hanem Ian-t is.
Bevallom,hogy bizony a végén elsírtam magam.
A Forma 1-et nem tudom ki követi figyelemmel,a családdal nagyon örültünk,hogy Kimi Raikönnen lett a világbajnok. S van is igazság végre ezen a földön,mert Isten igazából tényleg raikönnen volt az,aki megérdemelte a világbajnokságot.
Ami nagyon hiányzik,az a színház.Most is legszívesebben fognám magam,s beülnék csak úgy egy színházba megnézni egy jó kis darabot.asszem körülnézek a színházak műsoránál,s irány a színház,hiányzik az a nyugalom és a varász,amit egy színház tud nyújtani.
