Így is kezdhetném a beszámolómat.
Na de folytatom a vasárnap estétől.Miután leköltöttem Nektek előző írásomat,gyorsan el is hagytam a számítógépet,ugyanis hamar elkezdett dörögni az ég,amitől meg is ijedtem,aztán mentem is aludni,illetve caak próbálkoztam a dologgal,ugyanis mikor aludtam volna el,akkor kezdett rá jobban az égi áldás,rendesen villámlott meg dörgött,így nesze neked alvás.Órákig csak forgólódtam.Másnap délelőtt semmi extra,Krisztivel SMS-tük,hogy megyünk tűzijátékot nézni,Viktornak is szóltam ez ügyben.Délután elmentem a nagymamámhoz,az Örs vezér tere felé mentem,hogyfelmérjem a terepet,hogy mi a helyzet,mert nem úgy nézett ki a dolog,hogy elkészül ez az épület tegnapra.Na de mikor megláttam a 61E-t (metrófelújítás alatt nem közlekedett)akkor már bíztatónak tűnt a helyzet.Nos maga az épület még nincs kész (mint kiderült,csak november 30-ra fejezik be),de a metró már teljes vonalon közlekedik (bár a Stadionok állomásnál még léggé mészszag volt),de így is egy elég szörnyű metrót fogtam ki,mert nagyon rángatott,mikor elindult egy-egy állomásról,igaz ültem,de így is fogódzkodtam,s.Felértem a mamához,egy kicsit dolgoztam,s igen csak eleredt az eső.Viktorrral tárgyaltuk,hogy valszeg lefújjuk a dolgot,mert ilyen időben nem sok értelme van nekiindulni,megnézzük a Híradót,hogy mi a pálya,s ott muattták,hogy rendesen kiürült a Dunapart,az embereket az Alagútba terelték.Majd aztán Viktorral és Krisztával végképp lefújtuk a dolgot.8 óra körül ért haza a mama (ő Horvátországban volt hétvége folyamán),anyut hívta fel rögtön,hogy itthon van,aztán mama javaslatára lesétáltam a Bem rakpartra,s onnan néztem a közel húsz perces tűzijátékot,ami nagyon szép volt,azon a részen is állt egy olyan hajó,ahonnét szintén lőttek rakétákat.Emberek ott is voltak.Mikor vége lett,visszamentem,közben az M1-en elkezdték adni az István a király magyar zenés filmet,amit 1984-ben készítettek.Igaz ezt már gyerekként is láttam már,valamikor a 80-as évek vége felé,sőt meg is van ez nekünk bakelitlemezen is,amit szintén egy jó párszor meghallgatuk,így alaposan ismertem a zenéjét és a történetét.Egyszer még színházban is megnéztem,asszem vagy negyedikes,vagy ötödikes lehettem álatlános iskolában,de amint hallom,most van szereplőválogatás,az új jubilemumi előadásra,arra mindenképp kíváncsi leszek.Végis is néztem,s bevallom,hogy a végén sírtam is,én ilyen szentimentális ember vagyok.Aztán lefeküdtem aludni.
Másnap a mama is gulyáslevest főzőtt (előtte itthon is az volt),amit nagyon szeretek,ez az egyik kedvenc ételem.
Aztán dél körül elindultam dolgozni,s innentől kezdve minden a szokásos kerékvágásban ment......
